AZ ÉV UTOLSÓ HORGÁSZATA

Ugratások, viccelődések, hűvös időjárás és az év értékelésével telik szerintem egy jó évzáró horgászat. Ezekből most sem volt hiány. December huszonnyolcadikán tartottuk hagyományos óévi horgászatunkat a fővárosi szakasz egyik sóderos partján. Mindenki sötétedés előtt érkezett, hogy kihasználja a természetes fényt és kész legyen mindennel, hogy a finom menyhal csalikkal feltűzött horgainkat időben be tudjuk vetni, ezért aztán a partra érve mindannyian a botok felszerelésével voltunk elfoglalva. Nagy örömömre szolgált, hogy nekem semmit nem kellett szerelnem, mert legutóbb is menyusozni voltam, ennek következtében csak össze kellett toldanom a botot és az első spiccet.

Kihasználva gyorsaságom elindultam a parton száraz ágakért, mert az ilyen téli horgászatok alatt nem hiányozhat a tűz melege, illetve a finom ételeket is el kéne valahogy készíteni. Én fehér szalonnát és előre megmosott hagymát, plusz kicsi krumplit tekertem otthon alufóliába, hogy kint a parton már csak a parázsba kelljen dobni. Lali és Misi hozott pár fadarabot otthonról, amit vékony gyújtósfának daraboltak fel, majd belobbantották a lángokat. Ezt a kis időt kihasználva visszasiettem helyemre és a kiengedett csalihalból vágtam egy szeletet, a hosszú szárú horgomra tűztem és magam elé dobtam a vízbe körülbelül 15 méterre. 

Milyen jó, hogy találtam pár darabot a fagyasztóban!

Nem sok felszerelést igényel a menyhalazás

Jobb oldalamon is ilyen események zajlottak, amit ha nem látok, akkor is tudomásomra jutott volna, hiszen a Girls Team két kiválósága az idei évben is itt voltak, és ...

...aki Krisztit hallotta már nevetni, nem felejti:)

Szerencsére az amúgy is jó hangulatú horgászatot még jobban feldobta a néha hangos kacajával. Ha már itt tartok, meg kell említenem, mivel szoktak minket vakítani a lányok, azaz, szerintük a tuti menyhal csali a máj. Így a számukra elengedhetetlen messze földön híres máj ma sem maradt otthon, Anikó már az elején ilyen falatokkal igyekeztek kedveskedni az egyszakállúaknak, míg csapattársa giliszta csokorral. Kriszti szerintem bízott a márnákban, nem véletlenül, hisz 2 évvel ezelőtt fogott egy szép dunai márnát, bár tavaly nem. Hiába mondjuk, hogy szerencséje volt, a tény az tény, az pedig őt igazolja. 

Én haldarabbal, míg Ancsa májjal csalizott

Miki, Lali és Misi is bevetette felcsalizott horgait a hullámok közé, elvégre jó lenne egy-egy menyhalat fogni, bár az elmúlt években nem sikerült fogunk egyetlen "terepruhás" példányt sem.

Mivel a kapásokban senki nem fáradt el (hiányuk miatt), lassan mindenki a tűz köré gyűlve  beszélgetett, kinek mit sikerült fognia idén és milyen fontos pillanatai voltak az évben. Kriszti otthon készített meggyes forralt borral kínált minket, miközben Miki az első lángokban sütött szalonna és hagyma darabkáival lakatta jól az éhes bandát.

Sül a kolbász

A srácok nem hagyták ott a nyársakat, mint Miki

Én még vártam, hittem abban, hogy lesz rendes parázs is, de a tűz kicsi volt, kevés volt benne a fa, hogy Miki következő nyársára húzott nyers falatai se kormosodjanak oda.

Újabb pillantást vetettem szerelékemre, de a csalihal szeleten és a felakadt faleveleken kívül semmi nem volt rajta. Újra csaliztam és ismét a sóderos mederbe hajítottam szerelékem.

A lányok is ránéztek szerelékeikre, de sok változás náluk sem volt ezért aztán ismét a tűz körül gyűltünk össze. A fák ropogtak, kihasználva a hőt körbe állva melegedtünk a hideg téli estén.

Míg a táskámból a krumplit szedtem a kezembe, Kriszti felkiáltott, hogy halat fogott. Nem hiszem el! Két éve és idén is csak ő fog értelmes halat? Mázlista! Mire partra ér a zsákmány, hamar kiderül, csak egy mohó gébet fogott. Télvíz idején ez is nagy szó, főleg azért, mert ezek a szánalmas nyüvek kiváló menyhal csalik szeletben. Kriszti már kést keresett, hogy egy gyors műtétet hajtson végre, de mire visszafordult, a pácienst már nem találta. 

- Aaaaancsa! - jött a hang, nem véletlenül, mert Kriszti jól tudta, csapattársa visszaengedte a gébet.

- Nem darabolod fel, hiába. .... - kapta Ancsa válaszát. Nem hiszem, hogy megnyugtatta a válasza, a kollegina úgy gondolta, had úszkáljon boldogan a vén folyamban.

Talán épp most osztja meg közösségi oldalán Kriszti fogását

Szó mi szó, elég kellemetlen és kártékony hal ez a kis szörny. Talán a legtöbb tavon ismert törpeharcsához tudnám hasonlítani, de belőle még egy finom paprikást se lehet készíteni.

Egyik szeme sírt, a másik nevetett, mert ezzel az egy hallal ő birtokolhatta az év horgásza képzeletbeli díját, melyet az est végén a győztesnek kell majd megvenni a következő évben, hogy legyen valami tétje az évadzáró pecáknak. Ha már itt tartunk, tudjátok kinek a buksijából pattant ki ez a remek ötlet? Az eddig győzelemre álló bajnoknak! Mekkora szívás:) Volt is kacaj rendesen.

Az első körben berakott krumplim és Miki második körben tűzön felejtett nyársra húzott szalonnája és hagymája is elkészült, ezért aztán ismét falatozásba kezdtünk.

Finom lett a sült szalonnád Miki, köszi!

A finom darabokat elfogyasztva arra gondoltam, hogy felrakok egy fagyasztott gébszeletet, de mire a botomhoz értem, már láttam, hogy Mikivel összeakadtak a szerelékeink. Mi szokott ilyen esetben lenni? Szakadás! Nem meglepő, ha mellette horgászok, szinte rendszeres esemény.  Az órára nézve teljes nyugodtsággal tekertem ki a szerelék mentes damilom, majd szedtem szét botom. Sajnos későre járt, a gyulladásban lévő füleimnek se tesz jót a hideg, még  ha jó melegen is tartottam őket.

Ismét a tűz mellé álltam és beszélgettem a rég nem látott barátokkal, közben termoszomból meleg teát iszogattam. 

Ez még előnyös kép rólam, de...

...erre már nem mondanám azt!

A finom falatokhoz jól jön a forralt bor. Ezt a képet látva, hiába mondom, hogy beszéd közben fényképeztem?

A felerősödő szél és a vele érkező havas eső nem tetszett a bandának, ezért aztán gyors pakolás következett. Ezek a horgászatok rendszerint nem túl hosszúnak és eredményesek, persze utóbbi lehet azért, mert nem jó helyen keressük a menyusokat. Azért esett erre a helyszínre a választásom, mert a téli estéken, mikor nagyobb társaság jön össze, jobban szeretem, ha elég hely van a parton és nem annyira veszélyes, mint a kövekkel megpakolt partoldal.

Lajos és Misi még érezték a kihívást magukban, ezért tovább horgásztak.

Misi jól bírta a hideget, elszánt horgász

A mai évadzáró horgászatra sokan nem tudtak eljönni, amit sajnáltunk, mert nagyon hangulatos, amikor sokan vagyunk a parton. Remélem az idei évben már mindenki ott lesz.

Egy kis csapatos, rövid és velős évadzáró peca volt a mai, ahol Kriszti lett az év horgásza, amihez szívből gratulálok :)

Halkan megjegyeznem, hogy jövőre ne hagyd otthon a vándorkupát! :)

Köszi, hogy eljöttetek, boldog, békés és kapásokban gazdag új évet kívánok! :)