2014. augusztus 9., szombat

A DUNA MEGLEPETÉSE (VIDEÓ)


Festői dunai tájkép
A Duna partján sétálok melles csizmában, miközben a nap sugarai visszatükröződnek a vén folyó hullámain a szemembe, de ez egy cseppet sem zavar, hisz a polarizált lencsés napszemüvegem ezt nagyon jól megszűri. Persze mindenre ez se jó, mert a sok sétának köszönhetően hamar kimelegedek. Ilyenkor combig vagy derékig gázolok a vízben, hogy hűsítsem magam, illetve a meder alját térképezzem (ha már ennyire magas a vízszint), és ennek köszönhetően egyre több információt gyűjthetek a későbbi horgászatokhoz. Tudom, hogy sokkal egyszerűbb akkor feltérképezni a medret, ha alacsony a vízállás, de most van rá időm.

Kondizásnak is megfelelő program
Jól esik ez a kis magány itt kint a természetben, a hullámzó vízben, miközben a parti fák koronái a zöld szín összes árnyalatban pompáznak. Annyira elgondolkodtam, észre se vettem milyen sokat sétáltam ebben az erősen folyó vízben, ezért a partra mentem kicsit megpihenni.
A sűrű fák koronái nagyon jó árnyékot adnának, ha nem a túloldalról sütne a nap. Nincs mit tenni, kicsit beljebb megyek, miközben szememmel a földön fekvő tárgyakat nézem. Sok kacatot vagy értéket visz magával a folyó, melyek egy része örökre a mélység titka lesz, de vannak olyanok is, amiket partra sodor. A homokpadra vetett sok száraz faágak tövében számos üres üvegre találok, de az egyik mintha más lenne, mint a többi. Vékony és hosszúkás teste...
...egy ugyanilyen nyakkal volt megnyújtva, mikor még forró, megmunkálható állapotban a gyárban várta a sorát. A különbség nem csak ebben volt más. Egy papírtekercset pillantottam meg benne. Csak nem egy palackposta? Elég kicsi az esélye, de nagyon úgy tűnik!

Nagyon meglepődtem a nem hétköznapi partra vetett tárgyon
Kíváncsian húztam ki a dugót a palack nyakából, hogy milyen üzenetet tartalmazhat. Lehet, hogy valaki így üzent a világnak? Esetleg segítséget kér egy személy? Lássuk be, ez utóbbinak nem sok esélye van itt a Dunán. Azt inkább nagyobb vizeknél tudnám elképzelni. Esetleg valami ígéret van benne? Érdekes és egyben izgalmas, arról nem beszélve, miként juthatott a Duna vizébe ez a küldemény. Na, de lássuk már mi áll benne.

Az üveg nyaka annyira keskeny volt, hogy az első, a második és a harmadik próbálkozásra is hoppon maradtam, hiszen az ujjaim java nem fért bele. Így már csak egy esélyem maradt, a legkisebb. Ha ez se fér bele, inkább visszadobom a vízbe, hátha a kudarcot jelként foghatom fel, miszerint nem nekem kell kinyitnom.

Miközben közeledek a tekercshez, az üvegen át figyelem, mennyi milliméterre van még szükség ahhoz, hogy megfoghassam, és esetleg kifelé húzzam fogságából. Sikerült! Már-már bontom is a képzeletbeli pezsgőm, hogy ünnepeljek, de rá kell jönnöm, egyelőre korai az örömöm, mert annyira nehezen adta meg magát (mintha egy makacs márnával viaskodnék). Kitartó munkám eredményeként azonban végre centiről centire jött ki az üzenet az üveg hosszú nyakán, melyet a kiszabadítás után el is olvastam. Mi volt ráírva? Íme:
Dunába vetett igéret, vagy fogadalom


„HAJÓNAPLÓ KIVONAT

A Millenium 2 hajó motoros Hajónaplójából

Mely tanúsítja, hogy – a hazai partok mentén – a Duna nemzetközinek minősített

vizén az 1.645 folyamkilométer körzetében a Millenium 2. motoros fedélzetén

                   N. Mónika – menyasszony   &   M. Ádám – vőlegény

Egybehangzó nyilatkozatukkal házasságot kötöttek és életüket szerelem, gyűrű és kötél alkalmazásával egymáshoz kötötték.

Jelen naplókivonattal igazoljuk a házasság megkötését, és azt aláírásukkal tanúsítják.

 Útban, 2014.06.15.”

(A boldog feleség és férj családi nevét és a tanúékét is én töröltem ki, mert nem biztos, hogy örülnének, ha nyilvánosságra hoznám. )

Hú de felpörögtek az események, pedig igazan érdemes lenne elgondolkodni egy kicsit most ezen. Azt gondolom, hogy az ifjú férj biztos horgász, mert hajón kimondani élete szerelmének az igent, egy igazi pecásra vallana. Jó, igen tudom, ez eléggé romantikus, és bárki kibérelhet egy hajó, szinte bármilyen rendezvényre, na de akkor is talán horgász lehetett az illető. Legalábbis én ezt gondolom. Persze az is lehetséges, hogy az ifjú feleség szeret inkább a vízpartra járni és felcsalizott horgát bevetni.
Nektek mi a véleményetek? Mit gondoltok róla? Ki lehet a családban a horgász? Lenne kedvetek megkeresni velem az ifjú párt és tudatni velük, szerelmük üzenete partra ért, és nálam van? Biztos örülnének neki és mosolyt csalna az arcukra, ha ismét a kezükben lehetne a palackpostájuk, miközben visszagondolnának életük legszebb pillanatára, mikor a hajón kéz a kézben mondták ki egymásnak az igent, egymás szemébe nézve.

Segítsünk nekik, hadd tudják meg, hogy a Duna kézbesítette palackjukat!
Kérlek, oszd meg a cikket vagy a videót, hogy mielőbb értesülhessenek arról, hogy az 1645-ös folyamkilométer közelében a Duna hullámaiba dobott üzenetüket oda adnám nekik. Köszönöm.
Van még egy kérdés, ami azóta is foglalkoztat. Szerintetek kint volt-e az esküvő napján horgászni a kolléga? Azért az mekkora lenne? :)
                       

Egy kis magyarázat: az ifjú párt direkt nem keresem meg egyik közösségi oldalon sem, mert abban bízom, hogy ha pár kedves spori megosztja a cikket, melyben az ő történetük van, talán hozzájuk is el fog jutni a hír, hogy megtaláltam a vízbe dobott szerelmük Hajónapló kivonatát, amivel üzentek a világnak, hogy életük legboldogabb pillanatában egy hajón fogadkoztak egymásnak.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Mi a véleményed a cikkemről?