Sokan gondolják azt, hogy a horgászat könnyű sport, hiszen nem kell hozzá
sok eszköz, csak egy bot és még néhány kacat. Hát, kérem szépen, akkor azok
figyelmébe ajánlok pár pecást, akik nem ritkán egy egész kombi autót is meg
tudnának tölteni a felszereléseikkel és a kiegészítő motyókkal. Na, de mindenki
a saját háza táján sepregessen. Lássuk, én mit csinálok.
 |
| Már nem sok szabad hely maradt a kocsiban |
Az utóbbi időben szinte mindig tömegközlekedéssel közelítem meg a vízpartot,
ezért igyekszem minimalizálni a horgászathoz nélkülözhetetlen felszerelések
mennyiséget, ha ismerem az aznapra kiszemelt helyet és adottságait.
Ritkák azok az alkalmak, mikor leszállok a buszról, villamosról, és pár
lépés után már a kiszemelt részen vagyok. Persze, ezeket a frekventált pályákat
nem is szeretem annyira a nagy zaj miatt. Tehát marad a néha több kilométeres
séta a sok felszereléssel, ha nem sikerül leredukálni a feleslegesnek vélt
dolgokból eleget.
Pár hónapja azon morfondíroztam, hogy elő kéne vennem szinte feledésbe
merült bringám, a több mint három éve rárakodott port is le kéne pucolni, és majd
ha működőképessé vált, hadba fogni. Idestova lassan húsz éve is van már annak,
hogy utoljára a nyeregbe pattantam, és nem a boltig tekertem el vele. Hát, az
nem ma volt.
Első utam barátomhoz vezetett, egy műhelybe, ahol szinte csodájára jártak a
retro kerékpáromnak. A gyári váz, kormány, fék, de még a váltó is a
futószalagon rászerelt francia darab volt.
 |
| Ha piros, akkor tilos! Az első közlekedési lámpám menet közben |
Furcsa érzés volt ismét nyeregben lenni, és tekerni a mókuskereket, mert
karbantartás hiányában bármi közbe jöhetett volna az út közben, de szerencsére
nem történt semmi extra, leszámítva a tucatnyi élményt, amik között voltak
szépek és csúfosak is.
 |
| Régi sérülések nyomai a kormányon. A történet vége műtét és gipszelés volt |
Tehát Peti átvizsgálta a szamarat, és a következő kérdéssel állt elő: - Mi
a...
