AZ UTOLSÓ NAPOK!

Szíveket megdobogtató a Dráva látképe

Már csak pár hét és újra a festői környezet, illetve István vendégei leszünk barátaimmal a titokzatos, gyors folyam partján, a Dráván. Lassan egy éve, hogy ott jártunk, de azóta is sokszor eszembe jut, mert sok jó és pár borzasztó élmény is mélyen megragadt bennem. Igen, volt rossz érzésem is, de ez is hozzá tartozik az igazi kalandtúrákhoz, nem csak a jó.

Pár hete találkoztunk Sanyával és Marcival, hogy megbeszéljük, mire lesz szükségünk az idei túrán. Ki mit hoz, hogy ne legyenek felesleges cuccaink, elvégre ma már senki nem megy nyaralni pótos IFÁ-val, hogy mindent el tudjon magával vinni. Miután hazajöttem, ismét átnéztem a képeket, amiket Marci gépével kattintgattunk és arra gondoltam, írok egy bejegyzést, amiben ezeket a képeket használom fel. Amolyan hangolódás képpen. A történet apropója, hogy a felvételek többsége pont nem olyan, amit az ember szívesen mutogat magáról, de most mégis kivételt teszek. Miért? Jó a kérdés! Nem az imázsközpont javasolta, illetve az önéletrajzomba se raknám bele, de ez is én vagyok. Szerintem érdemes lesz velem tartani.

A zöld és sárga színek keveredése a lombkoronákon

A túra apropója az volt, hogy István kezdeményezésére egy közhasznú napot szerveztek. A Dráva partján és az erdőben található szemetet és eldobált hulladékokat szedtük össze, szállítottuk el példát mutatva másoknak, illetve a környezetünk megóvása volt a cél.

Első ízben jártam itt Drávaszabolcsban

Jó látni, hogy sokan akartak tenni a tisztább környezetünkért

A nagy találkozás. Amikor a Fekete-víz befolyik a Drávába

Nem emlékszem rá, hogy mit csináltam, de nem azt!

A parton, az erdőben és a berek szélén szedtük össze a szemetet. Könnyű dolgunk volt, mert csak szedni kellett a hulladékot és egy csoportba lerakni, hogy jól láthatóak és szállíthatóak legyenek. Menet közben sok szép és nagyon ígéretes horgász lehetőséggel kecsegtető szakaszt láttam. 

Sanya, a zsákjainkat látva, most mindenki azt hiszi, mi csak alibi munkások voltunk

Érdemes figyelmesen közlekedni a természetben

„Ott! Ott érdemes lenne most bedobni egy szerkót!”- mondta Sanya

Marci, a rúdtáncos! Talán születésnapokat is vállal :)

06-90-….. „Fiatalság, bolondság!”

Lassan véget ért a szemétszedés és visszavisznek minket Drávaszabolcsba

Őőőőő, izé! Hát, nem a legelőnyösebb kép rólam, ahogy a kupac tetején ülök. Köszi Marci :)

Több mint 10 kilométeres szakaszt sétáltunk végig és mint látható, nem eredménytelenül!

A „csipet-csapat”, akik ma igazán büszkék lehettek magukra. Jó volt hozzátok csatlakozni!

Jól esett a finom falat a sok séta után, még akkor is, ha üres zsákot cipeltünk

Miután véget ért a szemétszedés, jöhetett a sokáig tervezett és nagyon várt horgásztúra! Hetekig néztük a vízállást és időjárást előrejelző internetes oldalakat, bízva abban, hogy minden feltétel ideális lesz a három nap folyamán. Sajnos nem így lett, mert a Dráva pont áradásban volt, ezért több mint másfél méterrel magasabb vízoszlop fogadott minket. Tudtuk, hogy nem lesz egyszerű a helyzet, de ettől függetlenül nagy várakozással néztünk elébe. Kora este foglaltuk el a Dráva és a Fekete-víz találkozásánál lévő kis csücsköt.

Erről a képről a brutális ébredés jut eszembe, amikor annyira fáztam reggel, hogy vacogtak a fogaim

Jó volt reggel a tűz mellett lenni, bár jelen esetben most én fényképeztem a többieket

Most készítem az igazi tábori reggelit

Gyönyörű, ahogy a csónak végében a pára és a köd beborítja a fákat

Pirkadatban, kapásra várva

Lenyűgöző tájkép

A Fekete-víz reggeli panorámája

A második napon délután átköltöztünk a szigetre, ahol a víz jelenlegi mélységét próbáltuk megmérni

Na, ezért kell a napszemüveg. Nem a nap sugarai vakítanak, hanem Hófehérke!

Ez már egy sokkal jobb kép, persze ha görbülnének a spiccek, akkor tökéletesebb lenne

Sanya kihasználta a kellemes napsütést, kiteregetett

Ne csapkodj feleslegesen, mert el fogsz fáradni!

Én mondtam! Áh, fiatal vagy még hozzá, de majd idén belejössz :)

Sok nyersanyagot vettem fel, hogy egy jó videót tudjak készíteni a túráról

Ritka pillanat, szándékosan vagyok a fényképezőgép mögött, egy kép erejéig

Kellemes és nagyon izgalmas volt felfedezni a szigetet. Folyamatosan figyelni kellett, nehogy egy mély gödörbe találjam magam, mert kiszámíthatatlan a meder.

Vadregényes, káprázatos és…

…lenyűgöző a táj.

Itt én evezek, míg Marci kattintgat párat fényképezőgépével

Sanya is beszállt a játékba, elénk dobott, hogy az ifjú titán elkaphassa azt a pillanatot, amikor becsapódik a vízbe a szerelék

Ez lett a legjobb pillanatkép

Míg Marci fényképezett, engem elkapott a „gép” és egy képzeletbeli rockbandában találtam magam, ahol gitároztam

Hamar belecsaptam a lecsóba

És a kihagyhatatlan fejrázás,…

…rövid hajjal! Ez mekkora gáz volt! Pedig ha hosszú hajam lett volna akkor, most lehet, hogy a Schauma modellje lennék :)

Sanya épp egy kedvenc csali kombinációját mutatja nekünk, majd…

…a tűz mellett melegedve beszélgettünk hosszasan horgász történetekről és az élet nagy dolgairól.

Fárasztó napunk volt, ideje aludni mennem, jó éjt!

Volt, aki nyárson sütötte meg reggelijét, de én inkább az…

…egyszerűbb megoldást választottam.

Jól látszik az arcomon, hogy az ébredés ma is borzasztó volt, bár most nem vacogtam annyira mint tegnap.

Marci így melegítette meg büdös pacal konzervét, reggelire! Igen, reggelire! Noooormális?

Mit fogtál Sanya?

A visszaengedés pillanatát igyekszik megörökíteni Marci

A túra végéhez közeledve ideje volt összefoglalni és megmutatni, milyen eredménnyel zártunk, ha azt mindenképpen fogott halban, halakban kell bemutassuk. Erre a feladatra Sanyát kértük meg, hogy mondja el pár szóban, mi volt a sikere kulcsa itt a Dráván eltöltött horgásztúra alatt. Jól látható, hogy milyen sok szép nagyhalat fogott és mennyire változatos halfaunát sikerült horogvégre kapnia.

Gratulálunk a fantasztikus eredményedhez :)

Na jó, az előző kép, csak arra volt jó, hogy beállításuk a technikát, elkerülve azt, hogy a halak sok ideig legyenek a parton!

Nem fogtunk rekordlistás halakat, de egyikünk se bánkódott miatta

Dráván fogott legnagyobb és egyben kedvenc halam a kezemben

Izmos és türelmetlen keszegem nem bírt várni a fényképezésre! Jól látható arcomon, meglepett, hogy meglépett!

Vajon milyen arcát mutatja idén a táj?

A bejegyzésem megjelenése előtt mindkét cimborámnak elküldtem a cikket, így az ő jóváhagyásuk után jelent meg. Nem akartam lejáratni egyiküket sem, csak egy kis vicces, humoros összefoglalót írni, illetve ráhangolódni az idei túránkra. Jól látható volt, nem kimondottan a halfogás jellemezte a három napunkat, de ettől függetlenül jól éreztük magunkat. Tudom, hogy az idei évben jobb lesz, tanulva a tavalyi hibáimból és ha a szeszélyes tavaszi vízállás kegyes lesz hozzánk, még szuperebb lehet az idei túránk. Bárhogy alakul majd, én már nagyon várom a pillanatot, mikor ott állok a vízparton és magába ölel a táj, távol a főváros zajától.

És mielőtt teljesen véget érne a bejegyzésem, mutatnék pár felvételt a helyszínről viszonyítás képen, mert  Sanya barátom nemrég járt ott és csinált pár érdekes képet:)

Tavaly itt a sziget csücskén aludtam éjjel

Ígéretes homokpad, jó lenne élőben is látni

Terveim szerint gyakran fogok feltölteni képeket az idei kalandjainkról, az ott tartózkodásunk alatt, ezért akit érdekel, itt tudja majd megtekinteni a megosztásaimat :)

Fotó: Nyika Sándor, Futó Márton és Tóth József-Figura