ÜNNEP ÉS KÖLTÖZÉS

Igen! Ez az! Te most a Figura horgász blogján vagy. Üdv!

Kicsit megváltozott a köntös, ugye? Én is szerettem a régit, de úgy gondoltam, itt az ideje a változásnak. Hosszú tesztelések után jutottam el ide, mire a végleges, most látható dizájnt megtaláltam, de szerintem… jó lett. Tudom, ez elég nagyképűen hangzott, de ha nem így lenne, nem mutatnám meg. Lesz még majd pár változtatás, ami reményeim szerint még kezelhetőbbé és barátságosabbá, illetve mobiltelefonon követhetőbbé teszi az itt eltöltött perceidet.

Hosszú idő után lecseréltem a blogom témáját, hátterét és URL címét is

El se hiszem, hogy már öt éve annak, mikor első bejegyzésemet írtam a blogomra. Abban az időben, mikor regisztráltam, nem voltak hosszú távú terveim, sőt, olyan célom se volt, mint amit az állásinterjún kérdeznek: „Mik a későbbi tervei, három, öt vagy tíz év múlva?”

 

Az alapötletet az adta, hogy elkezdtem a fővárosban az élő Dunán horgászni (tettem ezt mindazért, mert nagy keszegeket, mi több, lapátdévéreket akartam fogni) és a vén folyam messze híres a sok és gyakorta termetes halairól. A „termetes” és a „sok” szubjektíven értendő, és igen, helyesbítenék, azért itt se fenékig tejfel az élet. Rengeteg tényezőnek kell klappolnia, hogy sikeresek lehessünk, de ezt most nem részletezném, talán majd máskor.

Tudom, hogy vannak nagyobbak is, ezért sem adom fel

Térjünk vissza oda, hogy miért is vágtam bele a fejszém a blogolásba. Hosszú évekig szinte az egész országot bejártam,...

...ám csak tavakon kerestem bevetett horgaimmal a keszegféléket, a fogásukban rejlő örömeimet. Próbálkoztam úszós és fenekező módszerrel is, de nem találtam a helyem. Kicsit bele is untam, mert tényleg sok szép horgászvíz van idehaza, de egy idő után megelégeltem a sokszor nagyon letisztult, már-már extra lehetőségekkel szolgáló tavakat, miközben egyre jobban azt éreztem, hogy szabadságra és vadabb környezetre vágyom. 

Internetes oldalakon láttam néha olyan képeket, melyek nagy keszeg fogásokról szóltak, és a legtöbbjüket folyóvizeken fogták, a Dunán, Tiszán…

Akkor azt éreztem, ha tényleg ezt szeretném, itt az ideje tenni érte valamit. Tettem. Kisétáltam a Duna partjára, hogy megnézzem, megkérdezzem, mit és hogyan érdemes. Mit csinálnak azok a horgászok, akik szinte naponta ott ülnek a parton, és olyan rutinnal rendelkeznek a hosszú évek tapasztalatai miatt, amire én csak vágyhatok. 

Ezek hiányában nem voltam rest, és segítséget kértem az egyik barátomtól, Sanyamestertől, aki bemutatott Ördögh Máténak, így már a következő alkalommal nem egyedül horgásztam az élő folyamon, hanem egy vérbeli „Öreg rókával”, akiről már írtam (ennek részleteit ide klikkelve olvashatod el). Mátéval azóta is nagyon jó kapcsolatot ápolunk, minden évben néhányszor kimegyünk úsztatni, féderezni, menyhalazni, egy szóval horgászni, és közben sokat beszélgetünk, persze szinte csak a pecáról. De van még itt valami. Nagy örömömre szolgál, hogy szinte minden cikkemet elolvassa, tanácsot ad és kijavít, ha valamit nem jól írtam le, mielőtt megosztanám a blogomon. Máté, nagyon köszönöm a hosszú évek alatt kapott segítséget! :)

Máté türelmét és kitartását mi sem bizonyítja jobban, bírja a hideg vizet és az én hülyeségeimet is

Tehát elkezdtem a Dunán horgászni, ami újdonság volt számomra, komoly kihívás. Annyit hamar megtanultam, miszerint sokan jegyzetelik maguknak, mit fogtak, mekkora vízállásnál, milyen csalival és még hosszasan sorolhatnám. Oké. Akkor csinálok egy táblázatot, ahová majd felírom az adatokat, valamint egy blogot, amibe pedig feltöltöm a képeimet, és írok pár sort a történésekről is, hátha érdekel majd valakit. Ezt a gondolatmenetet mi sem támasztja jobban alá, mint az URL címe: www.jozsikam.blogspot.com

 

Őszinte leszek! Én is tudom, nem ésszerű, mi több, a kereső optimalizálás szempontjából ezzel a címmel nehezen fogom elérni a horgász közönségem, mert nem túl célravezető. Már nekem is leesett a tantusz pár éve, de mivel nem gondoltam, hogy ilyen sokan fogják olvasni, ezért olyan egyszerű nevet választottam, ahogy már akkoriban is nagyon sokan hívtak (a táncos berkekben), nem gondolva majd arra, mit szeretnék elérni öt év múlva, pedig milyen jó lett volna, ha már akkor a horgász barátaim által ismert „Figura” becenevemre alapozom a jövőm. 2009-ben nem így tettem, de a mai naptól ez is megváltozott, nem csak a blogom kinézete. Immár az új oldalon vagyunk, aminek az elérhetősége: www.figurahorgaszblogja.blogspot.com

Na, nem szaporázom tovább a szót, lehet, hogy senkit nem is érdekel, hiszen a lényegen nem változik semmi. Továbbra is szeretek a Dunán horgászni, mert az itteni peca nagyon izgalmas, szeszélyes, örömteli és persze néha bosszantó is. Sorolhatnám még a különféle jelzőket, de most nem teszem. Minden horgásznak ajánlanám, egyszer, kétszer, háromszor, sokszor menjen ki a Vén folyó partjára, és vesse be horgait, érezze át, milyen itt nekünk, miért is szeretjük a Dunát.

Egy megunhatatlan pillanat a parton

Köszönöm horgász barátaimnak a sok közös kalandot, melyekre jó visszaemlékezni, és remélem, számos lesz még belőlük, hiszen jó társaságban sokkal szebb ez a hobbi, nem beszélve a közös bakikról, amikor jókat röhögünk magunkon és egymáson, máskor pedig szép fogásokban van részünk.

 

Köszönöm szépen a sok látogatást, visszajelzést, megosztást, kommentet és véleményt is. Ha nem szeretnél lemaradni kalandjaimról, iratkozz fel a listára a blog oldalsávján, hogy elsőként kaphasd meg e-mailben a legújabb bejegyzéseimet.

Persze ha ez sem elég, kövess engem a Youtube csatornámon, a Google +-on vagy a Facebook-on is.

Remélem, hangulatosnak, szimpatikusnak és érdekesnek tartod a megújult oldalam, és érdemes lesz körbenézni rajta. 

Míg így teszel, addig elmegyek horgászni egy kicsit, hátha ma találkozom életem legszebb keszegféléjével a Duna sodrásában, és erről majd neked is beszámolhatok, örömömet megosztandó.

Szép napot,

Figura