ELGONDOLKODTAM

Az utóbbi időben nem tudok annyi időt horgászni, mint szeretnék. Hol azért, mert túl magas, hol pedig a kelleténél alacsonyabb a vízállás, ami nagyon is befolyásolhatja a folyóvízen történő horgászokat, hiszen az itteni halak kapókedvére és a víz áttetszőségére is nagy hatással van a mindenkori vízállás. Persze ilyen problémák a tavakban úszkáló halakra is hatást gyakorolhatnak, bár ott nem annyira jellemző a gyors apadás vagy áradás (a mértéke is jóval kisebb), mint a folyóvizeken.

Kapásra várva

 Szerintem nincs olyan, hogy elég időt voltam már horgászni, helyette inkább haza megyek. Érdemes a lehető legtöbb részletre odafigyelni, hogy a kint töltött idő hasznos, és remélhetőleg élményekben gazdag legyen.

A blogomon elindítottam egy kérdéssorozatot, és első körben arra voltam kíváncsi, kinek milyen tapasztalatai vannak, mely időszakban szokott több halat fogni? A lehetséges válaszok között kettő opciót lehetett kiválasztani. Pirkadatkor/sötétedéskor, vagy inkább a napközbeni időszakban jelentkeznek inkább a kapások?



Köszönöm a szavazatokat :)

A beérkező szavazatok alapján az derült ki, hogy a blog olvasói szerint 63%-ban...
... inkább a hajnalban vagy a pirkadatkor szoktak több halat fogni. A válaszokból egyértelműen megmutatkozott, hogy napközben csak 37%-ban lehetnek jó fogási esélyeink, amin nem lepődtem meg, hiszen a saját tapasztalataim is ezt támasztják alá, bár nyilván akkor jó a közvélemény kutatás, ha nem csak az én tapasztalataimon alapul.

Köszönöm a sok választ J

 

Ha néha körbenézünk a vízparton horgászat közben, láthatjuk, hogy manapság egyre több technika közül választhatunk, aszerint, hogy kinek mi a legmegfelelőbb horgász módszer, mit preferál, mi esik neki kézre, nem beszélve az anyagi vonzatáról. A következő kérdésem is ezzel kapcsolatos lenne.

Melyik módszerrel horgászol a legtöbbször?

• úszós (match, rakós, spiccbotos)
• fenekezős (hagyományos, feeder, picker, bojlis)
• pergetős
• legyezős

Válaszaitokat a blogom bal oldalán lévő hasábon adhatjátok le, melyet előre is nagyon köszönök.

DUNAI JÁSZOK ÉS A BAJSZOS

Ismét a fővárosi szakaszon igyekeztünk valami kis finomsággal kedveskedni uszonyos barátainknak, ha kapókedvükben lesznek. Őszintén bevallom, nem számítottam nagy sikerre, hisz tudjuk jól, hogy ezen a részen inkább a magas vízállás a nyerőbb, de nincs mit tenni, nekünk csak ma volt egy kis időnk hobbink hódolására.

Alig múlt el reggel nyolc, máris a parton voltunk - ami nem mondható túl korai kezdésnek – és ha már ilyen szépen sütött a nap novemberben, akkor ki is használtuk, hiszen nem biztos, hogy lesz még idén ilyen szép időnk.

Ha a folyás irányát vesszük alapul, akkor Lajos ült az első helyen, rakós készséggel,...

...majd a bátya következett egy pickerrel.

A harmadik helyre Rafi barátom ült le, egy lágy feeder bottal, majd a sort én zártam.

Nem ültünk le túl távol egymástól, hiszen ha egy sávot sikerül koncentráltan megetetnünk, akkor ez a rövid horgászat is lehet nagyon jó.

Lalinak sikerült hamar összeraknia a szerkót, és a feneket is kitapogatnia maga előtt, így együtt kevertük az etetőanyagot. Mikor mindenki kész lett, jöhetett pár alapozó gombóc, majd a várakozás.

Kapásra várva

 Az első negyedóra lassan és nagyon csendesen telt, így idejét láttam újra csalizni és a kosarat is megtömni. Ahogy a botot a kezembe vettem, éreztem, hogy a szerelékem nem akart velem közreműködni, hiszen sikerült valami akadóba sodródnia. Hát, mit mondjak? Nem kezdődött túl jól a horgászat, de a Dunán ez bármikor benne van a pakliban.

Mire újra szereltem botom, Lajosnál megjelent az első éhes hal. Mondanom se kell, nem dobtam be a cuccom, helyette mentem fényképezni, hisz még nem sokat rakózott folyóvízen, így képeket akartam róla készíteni, legyen mivel büszkélkednie a téli hideg estéken, nézegetve a megörökített emlékeket.

Gumija kicsit nyúlt, ami még izgalmasabbá tette a küzdelem pillanatait. A fárasztás közben kiderült, hogy a csalijára egy igazi dunai sodrófa éhezett meg. Néhány kitörés után elfáradt, és hagyta magát, hogy a merítőbe terelje Lali. 

Bajszos a merítőben

Sajnos nem annyira éles a kép

Dunai pikkelyes

Élmény volt a fárasztása

Na, ebben a pillanatban mindenki elkezdte legszebb horgászkalandjait szőni. Magamról nem is beszélve, hisz én ültem a sor végén, így bízhattam a sikeres napban. Meg is legyintettem botom, de csak finoman, figyelembe véve a közeli etetési sávot.

Alig telt el pár perc, Péter szisszent fel egy jobb kapásnak köszönhetően. Mire odafigyeltem, már csak azt láttam, ahogy görbül a botja, és fárasztja horgára akadt halát. Ennyire jól kezdődik ez a nap? Szuper! Már nyúltam is a fényképezőgépem után, majd ismét kattintgattam párat, mert szerencsére volt miről. 

Mit rejt a háló?

Igazán szép, 1, 76 kilógrammos jaszkó

Irány a mélyvíz

C&R

Adrenalin hiányban nem szenvedtünk, ezért még jobban koncentráltunk. Árgus szemekkel figyeltük botjaink spicceit, Lali pedig a lassan sodródó úszójának pici antennáját.

A fényképezéssel eltöltött hosszú idő miatt ismét friss csalizásra adtam a fejem, melyet gyorsan végre hajtottam, és már repült is vissza a szerelékem a vízbe. Miközben spiccem rezdülésére vártam, fél szemmel konstatáltam, hogy Rafi barátomat összehozta a sors egy igazi folyóvíz szörnyeteggel. Ebben a pillanatban elkezdtem aggódni. Mi lesz, ha beállnak tömegesen az etetésre a gébek? Neeeeee! Nem akarom!

A géb miatt nem kellett a féken lazítani

A sorsnak, vagy bárminek is köszönhetően, de Lalinak kapása volt. Mire oda értem, már a fárasztás utolsó periódusa zajlott, mikor tolta hátra a rakóst és rövidített. 

Ezúttal egy jaszkót fogott itt, a parti sávban.

Hibátlan, szép jász

Mérlegeléskor derült ki, hogy egy kicsivel kisebb, mint az előző, amit Péter fogott, melynek súlya 1,76kg volt. 

Miután őt is visszaengedtük, ismét botom mögé ültem. A csendet egy újra dobással akartam megtörni, de ismét leakadtam, így a könnyen kitekert damilomra egy új szereléket készíthettem.

A gyors kezdeti sikereinket hamar felváltotta a csend és a rezzenéstelen spiccek bámulása. Lajosnál se hozott eredményt az újra etetés, de az se, ha néha meg-megtartotta a szerlékét, vagy akár úsztatta. A nap még kellemesen sütött minket, de mit bántuk volna is, ha a bandázó jászokból sikerült fogni még párat. 

Sajnos nem így lett, ezért nem maradt más, mint a pakolás és közben a napi peca elemzése.

És mi a horgászatunk summája? Én voltam a mai nap a sereghajtó, de remélem, hogy legközelebb már szerencsésebb leszek.